A tiszta energia fejlesztése a 21. század egyik legfontosabb kérdésévé vált a globális klímaproblémával való megbirkózás és az energiaválság megoldása érdekében.
Ugyanakkor a mesterséges intelligencia és a kommunikációs technológia fejlődésével az embereknek egyre több adatfeldolgozással kell szembenézniük, és a villamos energia iránti kereslet a következő években várhatóan megnövekszik. Tekintettel arra, hogy a fúziós technológia nagy léptékben, folyamatosan és folyamatosan képes villamos energiát termelni, a fúziós energia iránti emberi igény gyorsan növekszik.
A Fusion Industry Association jelentése szerint 2023 júliusában világszerte 43 vállalat kutatta a magfúziót, összesen 6,2 milliárd dolláros befektetést vonzva, ami 1,4 milliárd dolláros növekedést jelent 2022-hez képest.1
Japán 2024 áprilisában tette közzé első nemzeti stratégiáját a fúziós energiára vonatkozóan, jelezve azt a célját, hogy 2050 körül kereskedelmi forgalomba hozza a fúziós technológiát, és támogassa az induló vállalkozásokat és más vállalkozásokat, hogy belépjenek a pályára.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nemzeti fúziós stratégiákat is kidolgozott a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférés érdekében. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma vezető szerepet vállalt az érintett vállalatok támogatásában, valamint a köz-magán kutatási partnerségek előmozdításában.
2022 novemberében megalakult az amerikai Blue Laser Fusion (BLF) fúziós startup. A cég székhelye Kaliforniában található, és Shuji Nakamura, a Santa Barbarai Kaliforniai Egyetem professzora vezeti, aki 2014-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat.
A mágneses elzárás használata helyett, amely egy érettebb hagyományos technológia a fúziós reakciókhoz, a BLF teljesen más utat választott.
A vállalat új, nagy teljesítményű lézertechnológiát fejlesztett ki a fúzióhoz, amelynek előnye, hogy tiszta energiatermelést tesz lehetővé nagy ismétlési gyakoriság mellett és nagy teljesítmény mellett.
Tehát mi az egyedülálló a BLF fúziós energiatermelés felé vezető útjában?
Egészen a közelmúltig a fúzió kereskedelmi forgalomba hozatalára irányuló erőfeszítések egy alternatív megközelítésre, az úgynevezett mágneses elzárásra összpontosítottak. Ebben a folyamatban az üzemanyagot folyamatosan 100 millió Celsius-fokra vagy még magasabbra melegítik, amíg plazmává nem alakul, amelyet ezután mágneses térrel korlátoznak.
Az elmúlt két évben egyre több vállalat kezdett el vizsgálni a lézerfúziót, mióta az egyesült államokbeli Lawrence Livermore National Laboratory sikeresen létrehozta a nettó energiatermelést a lézeres módszerrel.
A BLF a lézerfúziós technológiát használja a világ első nukleáris fúziójának megvalósítására hálózati energiatermelésre.
A vállalat folyamata egy inerciális zárt fúziós reaktorból áll, amely egy új, nagy teljesítményű impulzuslézerrel van integrálva. A reaktor, amely a termelési fúziós rendszer szíve, egy szabadalmaztatott impulzusenergiás lézert használ, amelynek ismétlési frekvenciája legfeljebb 10 Hz.
A BLF hivatalos weboldala szerint a vállalat módszere szerint "a lézerfényt egy vákuumkamrában egymással szemben lévő tükrök verik vissza, ami felerősíti a fényt". A technikát gravitációs hullámdetektorokban használják a tér apró torzulásainak észlelésére.
Shuji Nakamura azt mondta a sajtónak: "Ez egy példa nélküli módszer a világon, és a vákuum használatának előnye, hogy nem keletkezik hő."
Ezenkívül a BLF biztonságos, HB11 nevű hidrogén-bór üzemanyagot tervez a fenntartható és környezetbarát működés érdekében.
"A HB11 tökéletes üzemanyag a fúzióhoz, biztonságos héliumot állít elő. Nem tartalmaz káros neutronokat vagy tríciumot, nem radioaktív, és a hagyományos fúziós technológiához képest természetesen bőséges ásványi anyag." Hiroaki Ohta, a BLF technológiai igazgatója elmondta a sajtónak.
Így úgy tűnik, hogy a BLF a jövőben várhatóan lézerfúziót fog alkalmazni, hogy hatalmas mennyiségű tiszta energiát biztosítson a polgári villamosenergia-hálózatnak.
Nyilvános információk szerint azon dolgozik, hogy megoldja azt a problémát, hogy a lézergyújtású fúzióból nem tud fenntartható módon energiát nyerni, és már több mint 200 szabadalmat nyújtott be.
A BLF 2024 februárjában leányvállalatot alapított Japánban, hogy együttműködjön olyan kutatóintézetekkel, mint a japán Osaka Egyetem és más cégekkel.
A vállalat az első finanszírozási körben összesen 25 millió dollárt vett fel Japán két vezető kockázatitőke-társaságától: a JAFCO csoporttól és a SPARX csoporttól.
A közelmúltban a BLF több millió dolláros befektetést kapott az ITOCHU Corporationtól és a Softbanktól. Ez a két nagy horderejű cég az első stratégiai befektető a japán magánszektorból a BLF-ben, amelynek célja a technológia kereskedelmi életképességének megvalósítása 2030 körül.
A vetőmag kör sikerével a BLF kibővíti K+F tevékenységét az Egyesült Államok Santa Barbara körzetében és Tokióban, hogy kifejlessze kereskedelmi reaktorprototípusát.
A vállalat hozzávetőleg 400 millió jent költ (körülbelül 19,3 millió rúpia a valós idejű árfolyamok alapján), hogy az oszakai egyetemen létrehozza a szükséges berendezéseket, hogy 2024 végéig megkezdhesse a kezdeti kísérleteket.
A BLF azt tervezi, hogy 2025-ben elkészül az első prototípus, és 2030-ban bemutat egy kereskedelmileg életképes fúziós reaktort.
Az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Japán, a nukleáris fúziót kulcsfontosságú technológiává tették energiastratégiáik során, és ennek a Nobel-díjasnak a magfúzió területén való részvétele, valamint a jelentős finanszírozás támogatása elősegíti az atommag területének előremozdítását.
